Egy régebbi cikkben írtam nektek, hogy számomra az ügyfeleimmel való munkának nem csak a szakmai, hanem az emberi része is fontos. Nálam a konzultáció nem csak stratégiákról, robotokról, szoftverekről vagy műszaki problémákról és lehetőségekről szól, hanem kiemelt része az is, hogy emberként is megismerjem a leendő ügyfelemet. Mivel minden kapcsolat akkor működik a legjobban, ha kölcsönös, ezért valamivel mélyebben én is bemutatkozom, hogy a szakmai cikkeken felül engem is megismerjetek.
A számítógépek és az informatika iránti kíváncsiságom már általános iskolás korom óta elkísér. Az első gépem, mint sokaknak nekem is egy C64 volt, ami még mindig megvan. Ezen írtam, és készítettem az első honlapjaimat is, mégpedig úgy, hogy otthon megírtam a weboldal forráskódját a C64-es szövegszerkesztőben, ezt követően kinyomtattam, majd az iskolában begépeltem a kódot egy PC számítógépbe.
A gimnáziumban informatika szakra jártam, ahol számos programozással kapcsolatos információt ismerhettem meg. Ennek köszönhetően teljeskörű rálátást kaptam a programozás felszínére, ami tökéletes volt arra, hogy tisztába kerüljek azzal, hogy az informatika területén belül mi fog érdekelni.
1997 óta használom az Internetet, 1998-ban készítettem el az első – még ma is működő – honlapomat. A gimnázium alatt sikerült az Internet-szolgáltatómmal egy kölcsönösen jó együttműködést kötni, amelyben ingyen biztosították számomra a netet (ami abban az időben nem volt olcsó), cserébe kisebb-nagyobb munkákat végeztem el a részükre. Mivel itthon a 90-es években az Internetezés még gyerekcipőben járt, és nem nagyon voltak honlapszerkesztő felületek, ezért saját programozású honlapokat készítettem.
Gyerekkoromban építészmérnök szerettem volna lenni, de végül csak a legózásig jutottam. A gimnázium vége felé kezdett érdekelni a térinformatika, a várostervezés és a településtervezés. Felvételt nyertem a Szegedi Tudományegyetem természettudományi kar geográfus szakra, hogy idővel térinformatikát tanulhassak. Abba viszont nem gondoltam bele, hogy rengeteg kémiával, ásványtannal kapcsolatos dolgot kell(enne) megtanulnom – mivel mindez nem volt a szívem csücske, így két év után megszakítottam egyetemi tanulmányaimat.
Ezekben az években folyamatosan terveztem és készítettem honlapokat, aztán egy hirdetésen keresztül eljutottam egy weboldalakat tervező céghez, ahol értékesítőt kerestek. Átgondoltam, aztán úgy döntöttem, hogy megpróbálom. Kötöttem is néhány üzletet, de mivel jobban érdekelt a programozás az értékesítésnél, ezért nem tartott sokáig az értékesítő pályafutásom. Ezt követően négy évig pénzügyi tanácsadóként dolgoztam. Mindkét területen nagyon erős alapot kaptam, ami a mai napig a munkám fő pillére. A rámenősség helyett kiterítem a lapokat, és elmondom a pozitív és negatív dolgokat egyaránt, és elsősorban az ügyfelem érdekeit tartom szem előtt.
Egy kapcsolatom révén 2009-ben megismerkedtem valakivel, aki tőzsdei oktatással foglalkozott, és éppen tőzsdei programozót keresett. Akkor még sem a platformról, sem a tőzsdéről nem volt túl sok információm, de az nagyon tetszett, hogy ezen a területen összefonódik a pénzügy és a programozás.
Elvégeztem a szakirányú tanfolyamokat, és közben programoztam neki. Ekkor határoztam el, hogy létrehozok egy olyan felületet, ahol átadhatom a tudásomat, így az első cikkemmel 2010-ben indult a Radu.hu, melyet azóta is viszek. Ugyanebben az évben döntöttem el azt is, hogy mindent hátrahagyok, és csak ezzel a területtel fogok foglalkozni.
Bár az elmúlt tíz évben nem építettem tudatosan a brandemet, az örömömre szolgál, hogy a bejegyzéseim és a cikkeim így is sok emberhez eljutottak, és hogy a honlapom sok témában tud információkat adni az olvasóimnak. Folyamatosan tanulok, törekszem a fejlődésre, hogy maximális segítséget tudjak nyújtani. Talán ennek köszönhető az is, hogy azon kevesek közé tartozom, akik nem hobbiszinten automatizálják a különféle stratégiákat, hanem vállalkozás- és életvitel szerűen (az országban talán tízen vagyunk).
Én programozó vagyok, és nem kereskedő. Hamar felismertem a korlátaim, hogy kereskedőként még nem vagyok elég jó, viszont ezért jól meglátom, ha valakinek hasonló problémái vannak, és esetleg ugyanabban a cipőben jár, mint én. Ezeket a korlátokat csak tudatos fejlődéssel lehet lebontani. Ez nekem még jövőbeli feladatom, azonban számomra a programozás része a fontos; különböző stratégiák alapján megalkotni olyan robotokat, amelyek stabilitást és biztonságot nyújtanak az ügyfeleimnek.
A tőzsde egy bonyolult világ. Nem elég a jó stratégia és némi kereskedési gyakorlat. Ezeken felül kiterjedt és totálisan őszinte önismeretet, továbbá önkontrollt igényel. A visszajelzések alapján jó érzéssel tölt el, hogy az ügyfeleimnek a programozás témája mellett, akár ezekben a kérdésekben is irányt tudtam mutatni.
A Microsoft FrontPage 1995-ben jelent meg. Én nagyon sokat használtam, szenzációs program volt. VB6 nyelven lehetett őt is programozni, ha akartad. Különböző adatkapcsolatokra is képes volt ár akkor!!!
pl. Exell, access, java, ill. karakter határolt adatbázisok és még sok más. (már nem emlékszem régen volt)
Szenzációs volt! De a MS üzleti célból direkt meggyilkolta, hogy rákényszeríthesse a felhasználókat a később megszületett semmire sem jó és bonyolult, használhatatlan honlap készítő programjaira. (Nem lehetett később már a gépekre feltelepíteni, mert a telepítő nem engedte.)
Ugyanúgy megölték mint a világ legjobb titkosító programját a TrueCrypt-t, azért hogy a MS bit defendert ??? vagy mi a nevehasználd.
Honlap háttér programozáshoz a Visual Studio ugyan szenzációs, de a designhoz semmi haszna igazán, egy nagy szenvedés. Persze én is csináltam vele szép weboldalakat, de sokkal melósabb volt mint a Front Page-el.
A Microsoft FrontPage (teljes név: Microsoft Office FrontPage ) egy megszűnt WYSIWYG HTML-szerkesztő és webhely- adminisztrációs eszköz a Microsoft részéről a Microsoft Windows operációs rendszerek sorához . 1997 és 2003 között a Microsoft Office csomag része volt .
Kedves Nándor!
Köszi a visszajelzést! Emlékszem a Frontpage-re; ritkán használtam, mert szerettem inkább a forrásfájlban kotorászni. :)
Kedves Attila!
Úgy is mondhatnám: Zdravo, ako misliš možemo i na srpskom jeziku, da nastavimo.
De jobb ha magyarul folytatom, A programozással 1977-ben ismerkedtem meg Az Újvidéki Építőmérnöki egyetem Szabadkára kihelyezett tagozatán. Rég volt, FORTRAN programozási nyelvet tanultunk, lyukkártyát használtunk, a számítógép szekrény méretü VIDEOTON volt a közgázon, természetesen nem is láttuk. Akkor azt mondtam, hogy ahol számítógép van, ott én nem leszek.
Na de térjünk a lényegre. Ekkor már 1981-et írtunk, megjelent a ZX81 olyan pici RAMmal, hogy karakterekből egy négyzetet nem volt képes kirajzolni, a parancsok rövidítése a billentyüzeten volt, karakter betűkkel való írását nem hajtotta végre. Sosem szerettem.
Ekkor következett a HP41CV (nagyon drága volt: 1000 DM az alap gép, (Ugyan annyi a kártyaolvasó, és a thermál printer) fordított lengyel jelöléssel lehetett használni, amit nem tudtam elöre. Mivel, olyasmit csináltam mint senki más, erre felfigyeltek a professzorok is és megengedték, (csak nekem) hogy, vizsgán is használhattam, néhányon át is segített. Programozás közben az ember sok olyan problémával találkozik, amikkel manuális módszerrel nem, így viszont sokkal mélyebben látja át a problémákat.
Megalapítottuk Zentán az első számítógép, és zsebszámítógép klubbot.
Még sakkoztattuk a ZX 81-et a HP41CV-vel, persze leverte a Packardot. Még aZX néhány percet gondolkodott a lépésen a Packard 1 napot is. leírtuk egy papírra a lépést, majd bedobtuk a partner leveles ládájába.
Végül a Packardnál is megtalálták a gépi kódú programozás módját, de ebbe már nem merültem el, mert egy rossz kód és leblokkoltad az egész gépet.
Utána a Zentai önkormányzat városrendezési osztályán megtanultam a DBASE III+ nyelvet, az AUTOCAD használatát, valamint az AUTOCAD LISP programozás nyelvet. Gondolom én vagyok az első a világon aki trójai falovat írt. Ketten használtuk a gépet, és volt egy megállapodás, hogy ha s képernyőn látszik, hogy programot írok, akkor nem nyúl hozzá. Hozzányúlt egy elegáns resettel, majd elkezdett firkálni Painttel. Nekem sem kellet több, írtam egy programot Turbo Basicban, beleírtam a kézikönyv összes jelentését a meghibásodásokról.
Amikor beírta, hogy PAINT, akkor a program leblokkolta a billentyűzetet, kiírt minden hibát, visszanevezte az eredetire a PAINTOT, és kitörölte saját magát. Ettől kezdve nem nyúlt a géphez….
Jóban voltam a Galaksija informatikával foglalkozó újságírójával, ő is HP kedveló volt, néhány programom bele is került az újságba.
A diplomamunkámat Commodore 64-en írtam, Gyűrűs ivóvízhálózat modellezése, különös tekintettel a rendszer érdesség változására. 9-est kaptam rá, de csak azért mert a hidraulika vizsgám csak 8-ra sikerült.
Nem a programozás a legnehezebb, hanem a leleményes idióták elleni védelem, de azok nagyon furfangosak!
Utána az Elektrobácskánál dolgoztam mint számítógépes rendszergazda, Videoton (nem tudom hányas modell volt) a floppy akkora volt mint egy lábos. A merevlemez helyett archiválásra szekrény méretü magnetofont használtunk.
Voltam búvár videós, én készítettem el az első Vajdasági videót Silba ’90 címmel. A felszerelés természetesen méregdrága volt.
Utána voltam villamos vezető, majd a vízműnél diszpécser, tervező mérnök. Tovább tanulni nem engedtek, szerettem volna elvégezni a Gábor Dénest, Vízellátás, csatornázási szakmérnökit, de akkor pont olyan végzettségem lett volna mint a müszaki igazgatónak.
Most 62 éves vagyok, meg akartam tanulni az MT4 nyelv programozását, de már nem megy….
November óta táppénzen vagyok, mert kivették a pajzs mirígyeimet, azóta a különösen védett kérődzők közé tartozok, ha kapok egy koronát, könnyen fübe haraphatok.
Minden jót!
Vigyázzatok egészségetekre!
Attila
Köszönöm részletes bemutatkozásodat! Nagyon érdekes volt olvasni a lyukkártyáról, ZX81-ről és a többiről. Hogy a C64-en írtad a diplomamunkádat, az meg egyszerűen: WOW! :) Miben dolgoztál? Én anno az Easy Script-et használtam, amiben voltak magyar ékezeteket is. :)
Élvezet volt olvasni, komolyan. Egyúttal nagyon sajnálom a pajzsmirigyes részt, és én is erőt, valamint jó egészséget kívánok neked.
Szia Radu!
Hát bizony én akkor az eredeti C64 basicjét használtam. Budapesten kiadtak egy könyvet, sok, sok segítséggel, sajnos a kiadóra, és a könyv címére már nem emlékszem. Nagyon nehéz volt megszerezni, de sok PEEK(), POKE() kóddal segítette a munkámat.
Azt még nem mondtam, hogy a szívem csücskével, a HP41CV-vel egy kombináció programot készítettem (figyelembe véve, hogy melyik klub melyik helyen állt, melyiket győzte le, kitől kapott ki és mikor, ezt mind rangsoroltam) amivel , ha még kettőt töltök ki akkor telitalálatom lett volna.
Azóta is meg van a gép, mint a Galaksija volt szerkesztőjének, néha még előveszem, de már nem használom.
Lineáris egyenletrendszerek megoldására is írtam egy programot többek között…
Persze ezek között a C64 és a HP már a piachoz, és a parketthez már nem alkalmas.
Minden jót kívánok!
Attila
Szia Attila!
Köszönöm, hogy megírtad a sztoridat! POKE kódokkal én is dolgoztam. ;)
Bocs, kimaradt, hogy sportfogadásról beszéltem.