Mit jelent a margin, és hogyan lehet kiszámolni?

Kicsit hosszabb idő telt el az utolsó poszt óta, de újra itt vagyok és igyekszem számotokra hasznos cikket írni.
A mai értekezlet témája a margin, vagyis a letét. Tapasztalatom szerint ugyanis nagyon sok kezdőnek – de még akár régóta kereskedő tradernek is – gondot okoz a margin kiszámítása, vagyis hogy ténylegesen mennyi pénzt „használ el” egy pozíció megnyitása.

Előszó

Az interneten sok helyen, többek közt brókerek weboldalán is találni némi segédletet a margin kiszámítására, azonban ez nem mindig egyértelmű. Javaslatom a következő: az először elméleti számolgatás után egy-egy pozíció segítségével, saját terminálunkban gyakorlatban is érdemes kipróbálgatni azt, hogy egy-egy pozíciónyitás hogy terheli meg számlánkat. Példákkal fogom bemutatni, hogy hogyan lehet egyszerűen kiszámolni ezeket az összegeket. Nem biztos, hogy mindenhol a papírforma szerint magyarázok, de környezetemben kereskedéssel foglalkozó emberek visszajelzései alapján a fent említett források módszerei nem mindig vezetnek a teljes megértéshez, így igazán adhattok egy esélyt a „konyhanyelvűbb” magyarázatnak is.

A margin számolásával kapcsolatban több képlet van; nem mindegy, hogy FOREX instrumentumok (vagyis devizapárok), CFD-k vagy futures-ök kapcsán számolgatunk.

Ebben a cikkben alapvetően a forex instrumentumok kapcsán történő számolásba igyekszem bevezetni benneteket – előbb azonban szükséges pár másik fogalom tisztázása is.

A kötésegység

Az első fogalom, amibe belebotlunk: a kötésegység. A hazai kereskedők (is) gyakrabban hivatkoznak rá lotként. Minden kereskedhető instrumentum esetében előre meg van határozva az az egység, amekkora a legkisebb kötés mérete lehet. Ha például 1 lot EURUSD -t vásárolunk (tehát BUY pozíciót nyitunk), akkor az előre meghatározott egység alapján 100.000 (100 ezer) eurót vásárolunk az adott árfolyamon amerikai dollárért. Azaz ha az árfolyam például 1.5500, akkor ez 155.000 dollárunkba került. Ezeket az egységeket rövidítve használjuk lotként, azaz 0.1 lot 10.000 egységet jelent, 0.5 lot pedig 50.000 egységet. Az egységnek a letétszámítás mellett abban is komoly jelentősége van, hogy egy pont elmozdulás alatt mennyit profitot vagy veszteséget termel a pozíciónk. A brókerek nagy többsége 1 lotot 100.000 egységnek tekint a forex piacon, azonban vannak például olyan mikroszámlák, ahol 1 lot kötésegység csak 10.000 egységet jelöl.

Ezt az értéket a brókertől a MarketInfo függvényhez használható MODE_LOTSIZE direktívával kérhetjük le; fontos még a MODE_LOTSTEP, MODE_MINLOT és MODE_MAXLOT. Ezek részletes leírása egy korábbi cikkemben olvasható.

Fontos azonban megjegyezni, hogy az egy pont elmozdulás során keletkezett haszon vagy veszteség nem függ a tőkeáttéttől. Azaz –  amennyiben a brókernél 1 lot 100.000 egységet jelöl – egy 1:100 -as tőkeáttétű és egy 1:500-as tőkeáttétű számla esetében is 10 dollár az a pénz, amit egy ekkora pozícióval kereshetünk. A tőkeáttéttől függ azonban az, hogy a fent említett pozíciót mekkora letétigénnyel nyithatjuk meg. Miért is fontos ez? Azért, mert a szabad letétünkből nyithatunk új pozíciókat. A szabad letét megegyezik a saját tőkénkből kivont, már megnyitott pozíciók össz-letétigényével. Ha most nem is, a későbbi példák segítségével le fog tisztulni az előző pár mondat.

A számla devizaneme

A számla devizaneme azért számít, mert a devizapárok esetében a letétigény az első tag – a fenti példa alapján euróban – számolódik, és ezt váltja át a bróker az aktuális árfolyam alapján a számla devizanemébe.

Tehát ha egy 1 lot (100.000 egység) méretű EURUSD pozíciót nyitunk egy EUR alapú számlán, akkor az ehhez kapcsolódó letétigény kerek szám lesz, hiszen a letétet is euróban kell „letennünk”. 1:100-as tőkeáttét esetén ehhez a pozícióhoz 1000 euró letét szükséges.

Ugyanez a történet egy USD alapú számlán annyiban módosul, hogy az 1000 euró letétet a bróker dollárban fogja megjeleníteni – az éppen aktuális EURUSD árfolyam alapján. Így tehát ha az EURUSD árfolyam éppen 1.5509, akkor az 1000 eurós letétünk 1550.9 dollárként fog megjelenni. Ez az érték – ami egyben a letétünk – folyamatosan változni fog, hiszen az EURUSD árfolyama is folyamatosan mozog.

Amennyiben GBP (font) alapú számlát nézünk, akkor pedig a bróker az EURGBP aktuális árfolyamát fogja alapul venni az éppen aktuális letétigény átváltásához.

Tehát, változatok egy témára:

a) a választott instrumentum első tagja megegyezik a számlánk devizanemével

Példa: USD számlán USDJPY, USDCAD, USDCHF, stb. nyitása

Ez a legegyszerűbb eset – ilyenkor a lotmennyiséget osztjuk a tőkeáttéttel, azaz 100.000 / 100 = 1.000 dollár a letétünk.

b) a választott instrumentum második tagja megegyezik a számlánk devizanemével

Példa: USD számlán EURUSD, AUDUSD, GBPUSD, stb. nyitása

Ebben az esetben a 100.000 / 100 = 1.000 számítás után még elvégzünk egy szorzást az adott instrumentum árfolyamértékével. Tehát ha EURUSD instrumentumon vásároltunk 1 lotnyi pozíciót, és az EURUSD pillanatnyi árfolyama 1.3906, akkor a letétünk 1.000 * 1.3906 = 1390.6 dollár.

c) a választott instrumentumban nincs benne a számlánk devizaneme, viszont az első tag egy számladevizánkat tartalmazó másik instrumentum első tagja

Példa: USD számlán EURGBP nyitása; referencia EURUSD

USD számlán nyitunk 1 lot BUY pozíciót 1:100 tőkeáttéttel EURGBP instrumentumon. Kezdjük a szokásos számítással: 100.000 / 100 = 1.000. Az így kapott összeget (1.000 euró) szorozzuk az EURUSD aktuális árfolyamával (1.3897), és így megkapjuk az éppen aktuális letétünket dollárban.

d) a választott instrumentumban nincs benne a számlánk devizaneme, viszont az első tag egy számladevizánkat tartalmazó másik instrumentum második tagja

Példa: USD számlán CADJPY nyitása; referencia USDCAD

USD számlán nyitunk 1 lot BUY pozíciót 1:100 tőkeáttéttel CADCHF instrumentumon. Az alap számítás itt is stimmel, mert 100.000 / 100 = 1.000. Az így kapott összeget (1.000 kanadai dollár) elosztjuk az USDCAD instrumentum aktuális árfolyamával (0.9733) , és így megkapjuk az éppen aktuális letétünket dollárban.

A számla devizaneme az AccountCurrency() függvénnyel kérdezhető le.

Tőkeáttét

A tőkeáttétnek a letétigény kiszámításában van nagy szerepe. Amennyiben nem létezne tőkeáttét, akkor a következő példa kb. mindent elmond:

1 lot = 100.000 egység, letétigénye tőkeáttét nélküli számlán: 100.000 egység
0.1 lot = 10.000 egység, letétigénye tőkeáttét nélküli számlán: 10.000 egység

Ugyanez a példa, 1:100-as tőkeáttételű számlán:

1 lot = 100.000 egység, letétigénye egy 1:100-as számlán: 100.000 / 100 = 1.000 egység
0.1 lot = 10.000 egység, letétigénye egy 1:100-as számlán: 10.000 / 100 = 100 egység

Tehát egész egyszerűen a kötésegység mennyiségét osztjuk a tőkeáttéttel. Lássuk ugyanezt egy 1:500-as tőkeáttételű számlán:

1 lot = 100.000 egység, letétigénye egy 1:500-as számlán: 100.000 / 500 = 200 egység
0.1 lot = 10.000 egység, letétigénye egy 1:500-as számlán: 10.000 / 500 = 20 egység

Amennyiben a brókerünknél 1 lot = 10.000 egység, akkor a fentiek így alakulnak:

1 lot = 10.000 egység, letétigénye egy 1:500-as számlán: 10.000 / 500 = 20 egység
0.1 lot = 1.000  egység, letétigénye egy 1:500-as számlán: 1.000 / 500 = 2 egység

Egyből látszik, hogy pl. egy ún. mikroszámlán eleve jóval kevesebb pénzzel nyithatunk pozíciókat – ha pedig még a tőkeáttétünk is nagy, akkor mondhatni „bagóért”. A letétként elkülönített összeggel csökken a szabad letétünk (free margin), amelyen keresztül csökken a továbbiakban megnyitható pozíciók száma. Életünket még a nyitott pozíciók éppen aktuális állapota is hátráltatja, amennyiben a floatingunk (lezáratlan pozíciók összprofitja) negatív. Ebben az esetben a floatingot kivonva könyvelt egyenlegünkből (balance) megkapjuk a saját tőke (equity) összegét. Ebből pedig kivonjuk a felhasznált letétünket, és így kapjuk meg a további pozíciók nyitásához felhasználható összeget.

Nyilvánvalóan az egész tőkeáttétes kereskedésnek az a lényege, hogy relatíve kevés pénzből nyithassunk nagy pozíciókat. Azonban ennek a hátránya az, hogy nagy tőkeáttéttel rendelkező számlákon a nagy mennyiségű nyitott pozíciók mozgástere (nyilván negatív irányba) jellemzően durván lecsökken. Ha ez megtörténik, akkor egy bizonyos szint után – mely brókerenként eltérő – a bróker közbeavatkozik: előbb csak plusz tőkeigényét jelzi, további floating zuhanás esetén pedig elkezdi bezárni a legnagyobb pozícióinkat addig a pontig, míg az számlánk számára finanszírozhatóvá válik. Természetesen az is előfordulhat, hogy teljes számlánkat úgymond „ledaráljuk” (lenullázzuk).

Ha nincs nagy tőkeáttétünk, akkor kevesebb pozíciót nyithatunk viszont a mozgásterünk is nagyobb lesz, hiszen nem nyithatunk akkora lotmennyiséget amely rövid úton zavarba ejtené számlánk integritását.

A számla…

• …tőkeáttéte az AccountLeverage() függvénnyel kérhető le. Fontos leszögezni, hogy a MetaTrader terminál maximum 500-at ad visszatérési értékként – akkor is, ha a számla valós tőkeáttéte ennél nagyobb
• …könyvelt egyenlege az AccountBalance() függvénnyel kérhető le
• …számlánk „saját tőkéje” az AccountEquity() függvénnyel kérhető le
• …”stopout” szintje – azaz ahol a bróker elkezdi zárni a nagy veszteségben lévő pozícióinkat a legnagyobbal kezdve – az AccountStopoutMode() és az AccountStopoutLevel() függvényekkel kérdezhető le. Az előbbi a stopout szint számítási módját (0 – a felhasznált letét illetve a saját tőke közti százalékos eltérés; 1 – abszolút megadása a maximális letétnek), míg utóbbi a tényleges számértéket közli.

Mi a helyzet a hedgeléssel?

Abban az esetben ha egyszerre több pozíciónk van nyitva, a letétigény összeadódik. Ez alól kivételt képezhet, ha ún. összezárt pozíciókról van szó. Ezt szokás a hedge (ejtsd: [hedʒ], hedzs) szóval illetni.

Magyar(abb)ul: nyitsz egy 0.1 lot méretű buy pozíciót, majd (azonnal vagy később) nyitsz mellé egy szintén 0.1 lot méretű sell pozíciót. Így 0.1 összezárt lotod van nyitva.

Természetesen a letétszámítás szempontjából kiemelten fontos, hogy ha van 0.4 lot sell és 0.2 lot buy pozíciód, akkor 0.2 lot van összezárva.

A különböző brókerek különböző feltételeket szabnak az összezárt pozíciók letétszámításával kapcsolatban. Lássunk pár példát – az egyszerűség kedvéért EUR alapú 1:100-as tőkeáttétű számlán nyissunk EURUSD instrumentumon!

a) a bróker ugyanúgy számít letétet az összezárt pozíciókra

1 lot BUY pozíció letétigénye: 1000 euró

1 lot BUY és 1 lot SELL letétigénye: 1000 + 1000 = 2000 euró

b) a bróker egy megadott számmal osztja a két pozíció összletétét 

2-es osztószám:

1 lot BUY pozíció letétigénye: 1000 euró

1 lot BUY és 1 lot SELL letétigénye: (1000 euró + 1000 euró)  / 2 = 1000 euró

4-es osztószám:

1 lot BUY pozíció letétigénye: 1000 euró

1 lot BUY és 1 lot SELL letétigénye: (1000 euró + 1000 euró)  / 4 = 500 euró

Megjegyzés: a brókertől lekérdezett 1 lot kontraktusméretet kell osztanunk a MODE_MARGINHEDGED paraméterrel (infó szkriptben: „Margin 1 lot hedge esetén”) – így kapjuk meg az osztószámot.

Természetesen ha a MODE_MARGINHEDGED érték nulla, akkor a letét nullázódik összezárt pozíciók esetén.

Fontos: az osztószámot az osztási műveletünk eredményeképpen kapjuk meg; a brókercégtől lekérdezett MODE_MARGINHEDGED paraméter nullát, vagy 1-1 lot méretnyi összezárt pozíció marginigényét adja vissza.

c) a bróker nem számít fel letétet az összezárt pozíciókra

1 lot BUY pozíció letétigénye: 1000 euró

1 lot BUY és 1 lot SELL letétigénye: a letét összege nullára csökken

Fontos, hogy a fenti példák egyszerűsítve vannak; minden esetben, ha egy pozíció letétének kiszámításakor figyelembe kell vennünk valamilyen árfolyamot is, akkor minden érintett pozíciónál saját nyitóárának árfolyamát vegyük alapul! Hiszen a letétszámításnál az árfolyamérték kardinális kérdés a képletben, már a spreaddel eltérő nyitóértékek is befolyásolják a pontos eredmény kiszámítását!

Mennyi pénzt tudok keresni egy pozícióval?

Amint azt már fentebb írtam, egy x méretű pozícióval kereshető pénz nyitja nem a tőkeáttételhez köthető, hanem egy brókertől szintén lekérdezhető ún. tickvalue értékhez. Ez a tickvalue érték elárulja nekünk, hogy 1 lot vásárlásakor az adott instrumentumon 1 pont árelmozdulás mekkora profitot / veszteséget jelent számlánk devizájában.

Példa 1: USD alapú számlánkon 1 lot EURUSD pozíciónk egy pip (4 tizedesjegynél 0.0001 pont) elmozdulás esetén a 10 dollár a hasznunk / veszteségünk. A tickvalue ebben az esetben kereken 10.

Példa 2: USD alapú számlánkon 1 lot EURJPY pozíciónk egy pip elmozdulás esetén (a cikk írásának időpontjában) 12.086 dollár a hasznunk / veszteségünk.

Tehát: a tickvalue egy brókertől lekérdezhető számadat, mely meghatározza az adott instrumentumon megnyitott 1 lot esetén 1 pont árelmozdulás alatt történő profit/veszteség értékét a számlánk devizanemében.

Az instrumentum tickvalue értéke a MarketInfo függvény MODE_TICKVALUE direktívájával kérhető le.

Tipp #1: egy korábbi cikkemben letölthető egy olyan segédszkript, amivel az ebben a cikkben szereplő összes brókeri paramétert le lehet kérdezni.

Tipp #2: szintén egy korábbi cikkemben letölthető egy jövőbeli árfolyamértéken való kilépés alapján profitot számoló szkript.

Tipp #3: ha a profit és spread kiszámításával kapcsolatban szeretnél bővebben olvasni, ezt a cikket javaslom.

Megjegyzések, észrevételek

Várom észrevételeiteket a cikkel kapcsolatban! Komment, like és megosztás jöhet:)