A pozícióépítés típusai

Az utóbbi időben sokszor kérdeztem a hírlevél-listámra feliratkozott olvasóimat, hogy milyen témák foglalkoztatják őket. A válaszok között az egyik leggyakrabban előforduló kifejezések közt szerepeltek az alábbiak: stop nélküli kereskedés, pozícióépítés ellentrendben, duplázás, lotméret-növelés, Martingale-sorozat, grid, tétnövelés. Ezek a fogalmak jellemzően az ún. iránymentes kereskedéshez kötődnek. Mivel már régóta terveztem, hogy írok a témáról, most kapok az alkalmon, de  egy csavarral: még többet vállalok. Ebben a bejegyzés-sorozatban az a célom, hogy segítsek Nektek a különböző pozícióépítési módszerek közötti eligazodásban, legyen az trendben, kontratrendben, vagy vegyes helyzetekben történő építkezés.

Némelyik pozícióépítési taktika egyébként önmagában lehet stratégia is, erről is fogok beszélni.

Szóba kerülnek majd olyan kontratrendi építkezési módszerek is, amelyek kifejezetten magas kockázatúak és sokan elvből elutasítják őket. Lényeges azonban, hogy ezek a taktikák is hozzátartoznak az alapvető kereskedési tudáshoz és bizonyos helyzetekben – megkockáztatom – az eszköztárhoz is.

Mikor érdemes tehát elolvasnod a sorozat bejegyzéseit? Lássuk:

Mielőtt belevágnánk a sűrűjébe, fontos, hogy tisztázzunk valamit. Ez a bejegyzés nem akar Téged meggyőzni arról, hogy mely stratégiákkal kell dolgoznod majd. Messze nem erről van szó! Akárcsak egy egyszerű stratégia esetében, több pozíció egyszerre történő kezeléséhez is ugyanúgy elengedhetetlen a hosszú évek kereskedési gyakorlata, a higgadtság és az alázat. A bejegyzés olvasása közben kérlek, tartsd ezt szem előtt! Nincs szent grál, ezek a technikák sem azok. Még akkor sem, amikor kezdetben csak a bennük rejlő pozitívumokat tapasztalod meg.

Mivel a téma hatalmas, az első bejegyzés kvázi egy nagyon részletes tartalomjegyzék lesz arról, hogy milyen további, részletesen kifejtett bejegyzések várhatóak egy-egy altéma kapcsán, illetve felsorolom azokat az alapfogalmakat, amelyek – szerintem – elengedhetetlenek a továbbhaladáshoz.

Biztos vagyok benne, hogy vannak, akik számára a pozícióépítés kizárólag a trendben történő ráépítést jelenti. Ezt elfogadom, de számomra más technikák is szóba jöhetnek.

Véleményem szerint:

A szabályoknak ki kell térniük arra, hogy mikor és mekkora pozíciókat nyitunk meg, meddig tartjuk őket nyitva, valamint hogy mikor és hogyan zárjuk majd őket.

Az nem pozícióépítés, ha a kereskedési szabályok és a kockázatkezelés nincsenek előzetesen lefektetve, esetleg ad-hoc történik a pozíciók halmozása.

Az elmúlt években rengeteg egyedi stratégiát automatizáltam, azaz készítettem belőle robotot ügyfeleim számára. A stratégiáknak millió alkategóriája lehet, de a főbb típusai – szerintem – a következők. Fontos, hogy az „egy pozíció” és a „többpozíció” fogalmak az egy példányban, egyszerre egy időben nyitva lévő pozíciókat jelenti. Az, hogy egy rendszer egypozíciós, nem feltétlen jelenti azt, hogy nem foglalkozik a korábbi pozíciók eredményeivel.

Zöld színnel a kizárólag trendirányban, lila színnel pedig az ettől eltérő irányban is dolgozó rendszereket jelölöm. Ne aggódj, ha valamit nem értesz – később mindent kifejtek, és mindegyik kategóriára mutatok konkrét példát is.

Rendkívül fontos, hogy a bejegyzés további részein belül használt fogalmak kapcsán egy nyelvet beszéljünk. Az alábbi, általam megfogalmazott definíciók igyekeznek segíteni Neked.

A ~ jel az éppen kifejtett fogalom rövidítésére szolgál.

Stratégia

Az a szabály- és feltételrendszer, amelyek együttállásakor megnyitjuk az első pozíciónkat. A ~ meghatározza továbbá azt is, hogy tervezünk-e majd – bizonyos feltételek együttállásakor – újabb pozíciókat nyitni-zárni, és ha igen, mikor.

Példány

Egy stratégiából több ~ is futhat egy számlán belül. Amikor egy stratégia működését illusztrálom, akkor mindig egyetlen ~-ról beszélek. Ha egyetlen ~ működését megértetted és a stratégia üzemeltetése biztos kézzel törénik, akkor jöhet szóba ugyanannak a stratégiának (robotnak) több ~-ban történő futtatása.

Trend irányban történő pozícióépítés

Ha trend irányú ráépítésben gondolkodsz, akkor a ~ esetén az első megnyitott pozícióddal azonos típusú pozíciót fogsz nyitni, a trend irányában. Azonos típusnak számítanak a STOP megbízások, illetve a LIMIT megbízások is, amennyiben ezek nyitóára az eredeti (első, legkorábbi) ügyleted nyitóáránál trendben előrehaladottabb szinten kerül kihelyezésre.

Példa BUY esetre:

Nyitottam egy BUY pozíciót az 1230 -as áron. Időben később nyitott BUY pozícióm kizárólag az 1230-as ár felett lehet és kizárólag akkor, ha az első (előző) pozícióm nyereségben van. Ez háromféleképpen történhet:

• megnyitok egy BUY pozíciót akkor, amikor az ár az 1245-ös szinten van vagy
• kihelyezek egy BUY STOP megbízást azonnal az első pozíció nyitása után az 1245-ös árszintre, vagy
• kihelyezek egy BUY LIMIT megbízást az 1245-ös árszintre azután, hogy már túlhaladtam ezen a szinten és valamiért korrekcióra számítok – tehát mondjuk az 1250-es szinten cselekszem, és az aktuális ár alá helyezem ki a LIMIT megbízást.

Példa SELL esetre:

Nyitottam egy SELL pozíciót az 1230 -as áron. Időben később nyitott SELL pozícióm kizárólag az 1230-as ár alatt lehet és kizárólag akkor, ha az első (előző) pozícióm nyereségben van. Ez háromféleképpen történhet:

• megnyitok egy SELL pozíciót akkor, amikor az ár az 1215-ös szinten van vagy
• kihelyezek egy SELL STOP megbízást azonnal az első pozíció nyitása után az 1215-ös árszintre, vagy
• kihelyezek egy SELL LIMIT megbízást az 1215-ös árszintre azután, hogy már túlhaladtam ezen a szinten és valamiért korrekcióra számítok – tehát mondjuk az 1210-es szinten cselekszem, és az aktuális ár fölé helyezem ki a LIMIT megbízást.

Kontratrend irányban történő pozícióépítés

Ha kontratrend irányú ráépítésben gondolkodsz, akkor a ~ esetén az első megnyitott pozícióddal azonos típusú pozíciót fogsz nyitni, a trenddel ellentétes irányban. Azonos típusnak számítanak a STOP megbízások, illetve a LIMIT megbízások is, amennyiben ezek nyitóára az eredeti (első, legkorábbi) ügyleted nyitóárától a kedvezőtlen irányban, előrehaladottabb szinten kerül kihelyezésre.

Példa BUY esetre:

Nyitottam egy BUY pozíciót az 1230 -as áron. Időben később nyitott BUY pozícióm kizárólag az 1230-as ár alatt lehet, ekkor az első (előző) pozícióm nagy valószínűséggel veszteségben van. Ez háromféleképpen történhet:

• megnyitok egy BUY pozíciót akkor, amikor az ár az 1215-ös szinten van vagy
• kihelyezek egy BUY LIMIT megbízást az 1215-ös árszintre közvetlenül az első pozíció nyitása után, vagy
• kihelyezek egy BUY STOP megbízást az 1215-ös árszintre azután, hogy túlhaladtam ezen a szinten és korrekcióra számítok – tehát mondjuk az 1210-es szinten cselekszem, és az aktuális ár fölé helyezem ki a STOP megbízást.

Példa SELL esetre:

Nyitottam egy SELL pozíciót az 1230 -as áron. Időben később nyitott SELL pozícióm kizárólag az 1230-as ár felett lehet, ekkor az első (előző) pozícióm nagy valószínűséggel veszteségben van. Ez háromféleképpen történhet:

• megnyitok egy SELL pozíciót akkor, amikor az ár az 1245-ös szinten van vagy
• kihelyezek egy SELL LIMIT megbízást az 1245-ös árszintre közvetlenül az első pozíció nyitása után, vagy
• kihelyezek egy SELL STOP megbízást az 1245-ös árszintre azután, hogy túlhaladtam ezen a szinten és korrekcióra számítok – tehát mondjuk az 1250-es szinten cselekszem, és az aktuális ár alá helyezem ki a STOP megbízást.

Sorozat

~ -nak nevezem azokat az egymás után következő pozíciókat, amelyek a végső cél (általában profit, de szélsőséges esetekben akár veszteségcsökkentés) érdekében nyitok. Előfordulhat, hogy a korábbi pozíciók már nincsenek nyitva – azaz lezárásra kerültek -, de olyan is létezhet, hogy több pozícióm van egyszerre nyitva.

~ tehát egy- és többpozíciós rendszerben is létezhet.

A ~ szinonímájaként a ciklus és a szekvencia szót is szokták használni.

Átlagár (súlyozott átlagár)

Azonos típusú pozíciók nyitva tartása esetén az az árszint, ahol az összes pozícióm lebegő értéke pontosan nulla. A súlyozott szó azért lényeges, mert ha eltérő pozíciókat nyitunk, akkor nem elég a nyitóárakat figyelembe venni, hiszen lényeges a pozíciók lotmérete is – a súlyozás miatt. Egy 1 lotos pozíció jobban befolyásolja az összeredményemet, mint egy 0.5 lotos pozíció.

Nulla pont (break even)

Ellentétes típusú pozíciók nyitva tartása esetén az az árszint, ahol az összes pozícióm lebegő értéke pontosan nulla. Amennyiben BUY és SELL pozíciótömegem is van, kizárólag akkor számolható, ha a típusok között eltérés van. Egyébként hedgelt („fagyasztott”) állapotról beszélhetünk, amikor a kamat- és átváltási költségen kívül nem történik változás az aktuális árfolyammozgásból kifolyólag, hiszen a BUY és SELL típusú pozíciók eredménye egymással ellentétesen, ugyanakkora mértékben változik. Emiatt a lebegő eredmény konstans marad.

Lotsorozat

Az egymás után nyitott pozíciók lotméreteinek kialakítási szabályrendszere. Lehet fixen megadott, de lehet akár szorzó is a legkorábbi pozíció vagy a legutoljára nyílt pozíció függvényében. Leginkább kontratrendi építkezésnél használjuk őket, a trendirányú építkezés során a legkorábbi pozíció lotméretével azonos méretezés történik.

Floating (lebegő)

A nyitott pozíciók jelenlegi értéke. Ha lezárjuk őket, akkor realizált eredmény lesz belőle.

Lépésköz

A nyitott pozíciók nyitóára közötti távolság.

Sáv

Egy statikusan vagy dinamikusan meghatározott távolság, amelynek – jellemzően – két szélén pozíciók helyezkednek. Kitörésre játszás esetén a sáv széleitől kifelé, visszaütésre játszás esetén pedig a sáv széleitől befelé gondolkozunk.

Kezdeti kockázat

A trendkereskedés legfontosabb alapfogalma. A ~ egy pozíció kiinduló veszteségkerete – az a pontos összeg, amit a piac kedvezőtlen irányú elmozdulásakor a stop loss elérésekor elvesztünk. A ~ megadható a számla valamekkora százalékában is, például: „A kezdeti kockázatom a számlám 1%-a, azaz 50 EUR.”.

A sorozat következő része az egypozíciós és egypozíciós, sorozatot kezelő rendszerekről szól. Mielőtt továbbmész, mindenképpen mondd el véleményed a bejegyzésről az alábbi űrlapon, és oszd meg azokkal is a bejegyzést, akik számára hasznos lehet!