A bejegyzés írása közben jöttem rá arra, hogy ha mindenről írni szeretnék ebben a szakaszban, akkor túl hosszú lesz a bejegyzés. Próbáltam magam kordában tartani, így most csak hosszú lett a bejegyzés.

A bejegyzés töménységét ellensúlyozandó az Airplane! című klasszikusból vett animált gifekkel igyekszem jelezni egy-egy bekezdés jelentőségét és érzelmi hangulatát.

A kereskedési stratégiákban legtöbbször a „klasszikus” az egypozíciós rendszereket jelenti. Egy ilyen stratégiában a kereskedő legtöbbször trendelemzéssel – egy vagy több indikátor, gyertyaformációk, különböző együttállásaival – próbálja meghatározni a múlt alapján az ideális beszálló irányát. Amikor ez megtörténik, az előre meghatározott money management – kockázatkezelés – és stoploss távolság alapján kialakításra kerül a lotméret, és megnyílik a pozíció (vagy megbízás, ennek most nincs jelentősége).

A pozíció a továbbiakban a kezdeti stoploss, a takeprofit (célár), vagy a menedzselés (stoploss-mozgatás illetve piaci zárás) által „halálozik el. Egyszerű, igaz? A valóságban ugye mégsem mindig az, de ez egy másik témakör.

Ennél a stratégia kategóriánál – üzemszerű működtetés esetén – soha nem fordulhat elő az, hogy egynél több pozíció van nyitva egy példányban. A kockázat előre ismert, a pozíció megszűnése után dönthetünk arról, hogy az elért eredmény függvényében próbálkozunk-e további pozíciónyitással.

A kereskedés során egypozíciós rendszer esetében a megfelelő risk/reward – kockázat és nyereség – arányon dől el, hogy hosszabb távon nyereséges vagy veszteséges lesz-e a stratégia. Fontos megértened, hogy önmagában a jó találati arány sem jelent biztos sikert, sőt! Gyenge találati aránnyal is lehetsz nyereséges, amennyiben a kis kockázattal realizált nagy nyereségekből lesz több.

Nézzünk egy konkrét példát! A spread költséggel most nem számolok, és fix pozícióméretet használok. Ha 10 pozícióból hét pozíciót megnyertem, és hármat vesztettem, akkor a találati arányom 70%. Amennyiben a céláram 5 pip, a stoploss-om pedig 15 pip, akkor hétszer 5 pipet nyertem és háromszor 15 pipet buktam (a spread költséggel nem számolok most), a történet vége tehát nem túl vidám: 35 pip nyereség, 45 pip veszteség: 10 pipet buktam. Mire mentem a 70%-os találati aránnyal? Semmire! A kockázat / nyereség arányom itt 1:0,33 volt, ami természetesen nem túl csábító – a valóságban mégis sokan ennél irreálisabb beállításokkal is részt vesznek éles piaci kereskedésben.

Egy másik példában az RR arányunk legyen 1:3-hoz! Mit is jelent ez? Azt, hogy 1 egységnyi kockázathoz háromszoros nyereség lehetőségét rendeljük hozzá. Az előző beállításból kiindulva a stoplossom 15 pip, a céláram pedig legalább 15 * 3, azaz 45 pip lesz. Nézzük meg, mi történik, ha ebben az esetben a találati arányt lerontjuk 40%-ra, azaz 10 pozícióból csak 4-et nyerünk meg, 6-ot pedig elvesztünk. Ekkor 4 alkalommal 45 pipet nyerünk, 6 alkalommal pedig 15 pipet. 180 pip nyereség, 90 pip veszteség; a végső eredményünk mégis 90 pip.

Hogy hogyan találhatsz kedvező RR arányú belépési lehetőségeket? Úgy, hogy szelektálsz a belépési jelzések között, és nagyobb RR arányra mész. Ha egypozíciós rendszert használsz, és ezt nem teszed meg, hosszabb távon a jó találati arány mellett fogsz pénzt veszteni.

A statisztikákban figyelned kell arra, hogy ha egy pozíciót profittal zársz, de a céláradat nem éred el, sérül a matek. Egy nullába húzott pozícióval csupán a veszteségtől óvtad meg magad, profitot még nem csináltál.

Ez az első kategória, amikor érintjük a pozícióépítés témáját.

Ebben az esetben ún. sorozatokban gondolkodhatsz. Egy sorozat tetszőleges számú, egymást követő pozícióból áll. Fontos, hogy továbbra is csak egyetlen egy pozíciót tartunk egy időben nyitva – a legfőbb különbség az egypozíciós rendszertől abban rejlik, hogy az egymás után nyitott pozíciók között kapcsolat van.

A sorozat lezárulta után fogjuk kiértékelni annak eredményét, melyek a sorozatban szereplő pozíciók önálló eredményeinek szummája ad majd.

A sorozat első eleme induláskor ugyanaz a pozíció, mint amit idáig is megnyitottunk – mondjuk egy klasszikus, egypozíciós rendszerben. Ugyanúgy rendelkezik stoploss és takeprofit értékekkel, a lotméretét is számolhatjuk a „megszokott” money management alapján. Ha a pozíció nyer – vagy eredménye nulla lesz -, akkor a sorozatnak nem lesz több eleme, mivel az adott etapban nincs értelme további kockázatot bevállalni.

Ha azonban az első pozíciónk veszteséggel zárul, folytatjuk a sorozatot a következő, második pozíció megnyitásával. Hogy a soron következő pozíció megnyitását mikor végezzük, az önmagában lehetne egy külön cikksorozat témája. Ha az első és a második pozíció össz-eredménye nem pozitív, vagy nem éri el az általunk kitűzött összeget, akkor újabb pozíció nyílhat. Mindez addig folytatódik, ameddig:

A maximális elemszám meghatározása kritikus pont, hiszen senkinek nincs végtelen mennyiségű pénz a számláján. Ha mégis lenne, akkor sem valószínű, hogy a megnyerhető profit arányban lesz a hozzá vezető kockáztatott összeggel.

Bármikor bekövetkezhet egy olyan piaci helyzet, amelyben túl sok pénzt leszel kénytelen kockáztatni. Fogadd el, hogy a nem trendirányú pozícióépítési stratégiáknak elkerülhetetlen velejárója az, hogy időnként a teljes számlaegyenlegedet elnyelik. Ha tehát ilyen stratégiákkal akarsz dolgozni, kiegészítő szabályokkal kell rendelkezz. Erről a bejegyzés-sorozat végén lesz szó, mituán az összes további stratégiát végignéztük.

A sorozat következő pozíciója:

A következő pozíció típusa lehet ugyanolyan, mint az előző, de el is térhet tőle. A célár- és a stoploss távolság is lehet azonos, a lotméret lehet azonos és emelt is. Végtelen kombinációról van szó! Ha van egy sikeres sorozatod, akkor matematikai szempontból nincs jelentősége annak, hogy BUY-SELL-BUY-SELL, vagy éppen BUY-BUY-BUY-BUY, esetleg BUY-BUY-SELL-SELL típusú pozíciókkal dolgoztál a sorozaton belül.

Hangsúlyozom, hogy érdemes kipróbálni az összes lehetőséget egy demó számlán, hogy kiderüljön, melyiknek milyen előnye és hátránya van. Sokat lehet belőlük tanulni!

A lotméret növelése számos módon történhet. Példa a lehetséges forgatókönyvekre:

Figyelned kell arra, hogy bizonyos szorzók ugyan kisebb kockázatot okoznak, ugyanakkor nem oldják meg az eredeti problémát: nem képesek annyi profitot termelni a fix célárral, mint amennyi szükséges lenne. Ezért ezeknél a sorozatoknál a célár távolságának növelésére is szükség lehet. Ez kifejezetten a konstans sorozatnál igaz, hiszen ha valaki egyáltalán nem szeretne pozícióméretet növelni, akkor akár ugyanakkora lotméretet is használhat a sorozat összes tagjához. Itt azonban más problémával fog szembesülni: az egyre több veszteség finanszírozásának érdekében kénytelen lesz a célár távolságot növelni annak érdekében, hogy a fix lotméret képes legyen megfelelő mennyiségű profitot termelni. Egy idő után lehetetlenség lesz elérni az ilyen nagy célár-távolságokat, amely végül további veszteségeket okoz, hiszen a stoploss távolság mindeközben abszolút fix marad.

A kereskedésben leggyakrabban alkalmazott sorozat a duplázó sorozat. Ezt Martingale-technika néven is szokták emlegetni: egy klasszikus szerencsejáték-stratégiáról van szó, ahol egységnyi veszteségek után dupla tétet teszel meg. A lotméretek ilyen típusú növeléséről a legtöbben negatívan szoktak nyilatkozni. A technikát majdhogynem az összes pozícióépítési stratégiában lehet használni – vizsgáljuk meg most ezt a jelenlegi stratégia szemszögéből!

Az alábbi táblázat egy egyszerű példa annak demonstrálására, hogy hogyan működik ilyen esetben a matematika. A sorozatban szereplő pozíció típusa irreleváns, a spreaddel nem számolok, 10 pipes stoploss-szal és 10 pipes célárral számolok. Jól látható, hogy a 4. pozíció lezáródása után a realizált 80 USD hogyan viszonyul az addigi veszteségekhez. Érdemes végiggondolni, hogy „élete” során – vagyis ameddig nyitva volt – a 4. pozíció lehet, hogy majdnem kistoppolódott. Ebben az esetben ő 8 USD pipenkénti lebegő eredménye miatt akár -9.9 pip lebegő veszteségben is járt (-10 pipnél már kistoppolódás történt volna). Ez azt jelenti, hogy -79,2 USD kockázatban is járhatott a sorozat össz-eredménye. Ekkor a korábbi lezárt pozíciók már -70 USD, míg a nyitott pozíció -79,2 USD kockázatot adtak ki. Ha mindezt összevetjük a 10 USD keresménnyel, akkor egyértelmű, hogy irreálisan magas kockázatot vállaltunk nevetségesen kevés nyereség ellenében.

A fiktív kereskedési helyzet kondíciói:

• Spread: 0 pip (nincs spread)
• Take profit (célár): 10 pip
• Stop loss (veszteségkeret): 10 pip
• Számla devizaneme: USD
• Instrumentum: bármelyik USD pár, ahol 1 pip elmozdulás 1 lot esetén 10 USD profitot / veszteséget okoz

A táblázatban pirossal a veszteséges pozíciókat, míg zölddel a nyereséges pozíciót jelöltem.

Akkor leszünk boldogok, ha az árfolyam mozgása segítségünkre lesz, és többször nyerünk meg 1-2 elemű sorozatokat, mint ahányszor beragadunk egy hosszabb sorozatba. Gyakran látom, hogy egy-egy trendkereső stratégiában csak maximum 2 szintet alkalmaznak a kereskedők, ezzel egy plusz esélyt adnak a rendszerüknek. A kezdeti kockázat eleve úgy van meghatározva, hogy a két elemű sorozat se merítse jobban a számlát, mint egy klasszikus, egypozíciós rendszer.

Még egyszer: ha elfogy a pénzünk és nem tudjuk megnyitni a soron következő pozíciót, szintén vége a dalnak. A könyvelt veszteségek folyamatosan jóváírásra kerülnek, és hiába van csak egy pozíciónk nyitva, a veszteséges pozíciók miatt egyre nehezebb lesz végignéznünk azt, hogy a következő – emelt – méretű pozíciónk megnyíljon.

Az alábbiakban szeretném Neked megmutatni két, ilyen pozícióépítést alkalmazó stratégia egyenleggörbéjét. Beszéljünk róluk egy kicsit!

A kép 1 hónap történéseit öleli fel. Remekül látható, hogy a közel vízszintes, lassan emelkedő szakaszok a „boldog békeidők”. Ha viszont előjön a ventilátoros helyzet (lásd később), akkor igen nagy lotméretekkel nyitott pozíciók veszteségével fizethetsz, amelyek hatalmas veszteségek formájában íródnak jóvá az egyenlegeden.

Ha ugyanezt a beállítást egy olyan számlán futtatjuk, amelyen nem áll rendelkezésre a végtelen pénz, akkor a következő egyenleggörbével fogunk szembesülni:

A kisebb méretű számlán nem lehetett megnyitni a soron következő pozíciót, amely az aktuális sorozat profitos kimenetelét biztosíthatta volna – nem volt elég pénz már a megnyitáshoz sem. Ennek eredményeképpen gyakorlatilag a sorozatot kénytelenek vagyunk megszakítani; az addigi hozamunkat visszabuktuk. A tesztet itt megállítottam. Ilyenkor persze új sorozatot lehetett volna indítani, azonban ha ez a helyzet megismétlődik, akkor már a kezdeti tőkénkből fogunk bukni.

És ez még a jobbik eset; előfordulhat, hogy már indításnál csak veszít a sorozatod, és emiatt rögtön kiderül majd, hogy a számlád tőkéjének pusztítása hihetetlen könnyű és gyors folyamat lehet.

A bejegyzés-sorozat következő részeiben példákat fogok mutatni arról, hogy milyen komoly kockázatokkal találkozhatsz az építkezések során. Elengedhetetlen, hogy értsd az összefüggéseket!

Az első bejegyzésben a fogalmaknál emlegettem a nulla pont fogalmát. A nulla pont egy ilyen típusú építkezés során is kiszámítható: vedd az eddigi veszteségeid összegét, és nézd meg, hogy a jelenleg nyitott pozíció lotméretével mikor éred el ennek a veszteségnek az abszolútértékét.

Ha például a fenti táblázat alapján szeretnénk kiszámolni a nulla pont távolságát a 0.8-as pozíció nyitóárától, akkor azt kell megnéznünk, hogy a -70 dollár veszteséget hány pip távolsággal lehet előállítani egy 0.8-as lotméretű pozícióval. A 0.8-as pozíció a példában 8 dollár / pip profitot okoz, így egyszerűen osszuk el a 70 dollárt 8 dollárral! A végeredmény: 8,75. Ezt kerekítsük, hiszen a pipet csak 10 további egységre tudjuk bontani, nem 100-ra. Tehát 8.8 pip távolságra van szükségünk ahhoz, hogy 70,4 dollár profitot lássunk a kijelzőn. A maradék távolság – 1.2 pip – alatt pedig 9,6 dollár extra profitot nyerünk, amelyet ha összegzünk, pontosan kijön az eredetileg elvárt 10 dollár profitunk, a sorozaton eddig elszenvedett veszteségek „visszapótlásán” túl.

Sokan, sok helyen mondják – így mi is, itt a blogon -, hogy a mentális (pszichológiai) felkészültség elengedhetetlen a kereskedéshez. Amikor ilyen tétnövelő stratégiákat alkalmazol, a könnyű pénz reménye elhomályosítja majd az ítélőképességedet. Lehet, hogy heteken, hónapokon keresztül csak az 1-2-3. szintig jutsz el az építkezésben, azt érzed majd, hogy elkezdődött az új jövő. A szar akkor kerül bele a ventilátorba, amikor majd elkapsz olyan hosszabb piaci szakaszt, amikor az eddigi tapasztalataid mit sem érnek majd. Itt egyáltalán nem olyan piaci helyzetre gondolok, ami minden kereskedőt érint (pl. svájci jegybank döntése pár évvel ezelőtt), hanem az olyanokra, amelyek kizárólag Téged érintenek. Mondjuk hosszabb ideje ide-oda oldalaz az árfolyam, de éppen csak annyira, hogy a sávod két szélén újra-újra megnyíló pozícióidat kiüsse. Ez éppen elég ahhoz, hogy rosszul érezd magad, és ténylegesen belekerülj a veszteség spiráljába.

A sorozat sokadik szintjén már gondolkozol azon, hogy az egészet ráhagyod, de nagy valószínűséggel nem fogod elengedi a veszteséget, csak akkor, amikor már igazán fáj. Továbbhaladsz, és újabb veszteséges pozíciók születnek. A kritikus ponton – pl. a számládon lévő pénz felének, háromnegyedének elbukásakor – úgy döntesz, hogy abbahagyod az egészet. Egy ilyen élmény után – jellemzően – két eset lehetséges:

Remélem, hogy a két opció közül nem a másodikat fogod majd bejárni. Abból ugyanis nagyon nehéz felkelni, tanulni és továbbhaladni.

Ha piszkálja a fantáziád az ilyen típusú pozícióépítés – és ez még az eleje, ennél csak bonyolultabb és szofisztikáltabb lesz, meglátod a következő bejegyzésekben – akkor próbáld ki, de mindenképpen demószámlán. A demószámla azért jó, mert így a végtelen pénz érzését is meg tudod élni.

Hogy mire gondolok a demó számla tudatos elbukása alatt? Azt, hogy rendelkezned kell egy stratégiával, egy beállítással, és pontosan tudnod kell, hogy mikor kerülsz majd bajba. Az „össze-vissza kötök, csak azért, hogy elbukjam a számlát” nem számít! Nem erre gondolok! Tisztában kell lenned azzal, hogy a sorozat első és további pozícióit mikor és hogyan nyitod meg, és mikor mekkora könyvelt és lebegő kockázatban leszel. Amíg ezekre a kérdésekre nem tudsz objektív választ adni, semmiképpen nem mehetsz éles környezetbe a stratégiáddal.

A sorozat következő részében megvizsgáljuk ugyanennek a rendszernek azt a változatát, amelyben tartjuk a pozíciókat.

Addig is kérlek, hogy véleményezd ezt a bejegyzést, mert sokkal jobb úgy írni, hogy visszajelzéseket kapok, mint úgy, ha nem ;)