Létezik nyereséges stratégia?

Az előző héten megjelent cikk második részében azt boncolgatjuk, hogy létezik-e nyereséges stratégia. Ehhez ismét Horváth Gábor segítségét kértem.

Csak stratégiával lehet folyamatosan és hosszútávon profitot kivenni a piacból. Stratégia nélkül kereskedni csak szerencsejáték.

Vannak nagyon jó stratégiák – kereskedési rendszerek –, de nem mindegy, hogy kinek a kezében. Egy kiváló eszköz önmagában nem tesz mesterré senkit. Meg kell tanulni a használatát, és megismerni azt a területet, ahol használni szeretnénk – ahová készült az eszköz.

Vegyünk egy hasonlatot. Ha megkapnám a világ legjobb forma egyes autóját, és csak üres pályán kellene teljesítenem a versenyzéshez szükséges szintidőt, kizárt, hogy másnap a rajtrácshoz állhatnék. Az sem biztos, hogy ép bőrrel megúsznám. Ám kétségtelen, hogy jól szórakoznának azok, akik látnák, hogy mit művelek a pályán.

A stratégiát a használója teszi nyerővé vagy vesztessé. A legegyszerűbb kereskedési rendszer is lehet profitos, ha a gazdája fegyelmezetten és rendeltetésszerűen alkalmazza a szabályrendszerét, és a legjobb szisztéma is darálhatja a számlát, ha az ember folyamatosam vét ellene, és megszegi a szabályait. Itt le kell szögezni, hogy abban a pillanatban, amikor mást tesz a kereskedő, mint amit a stratégiája meghatároz, már nincs stratégiája, és csak vakon, véletlenszerűen kereskedik. Nem a riogatás a célom, de a véletlenszerű és érzelemalapú kereskedésnek előbb-utóbb számlavesztés a vége. Tanácsos elfelejteni a hollywood-i filmekben látott zseniális szimatú tőzsdecápákat, akik megérzik, hogy mit kell tenniük. Ez csak mese, amelyen a hivatásos tréder jót nevet. Érzésekre és szimatra hagyatkozni ezen a területen pénzügyi öngyilkosság.

Fontos tényező a végrehajtás pontossága: a kereskedés minden mozzanata annak a forgatókönyvnek az alapján történjen, amelyet lefektettünk. Egy jó rendszer több forgatókönyvet tartalmazhat, sőt, többfélét kell tartalmaznia, hogy a különféle piaci szituációkat a lehető legjobban lefedje és reagáljon rájuk. Ezt olvasva többekben felmerülhet, hogy akkor nincs más hátra mint Raduval leprogramoztatni a tuti stratégiát, és már dől is a pénz –  hiszen egy robot tökéletesen fegyelmezett, és pontosan teszi a dolgát. Itt az első kérdés, hogy neked megvan-e a tuti, pontosan definiálható szisztémád, amely leprogramozható, hosszútávon is helytáll – minden helyzetben –, és nem igényli az ember által végzett helyzetelemzést. Hogy létezik-e ilyen rendszer vagy sem, abba most nem megyek bele, mert a robotos kereskedés a következő téma lesz.

Visszatérve a manuális stratégiákhoz, hangsúlyozom, hogy vannak kimondottan rosszak, amelyek akkor sem termelnének profitot, ha egy hetedik mennyországbeli tőzsdeguru kezébe adnánk. Bárki összetákolhat tíz perc alatt kereskedési szisztémát, de hol marad a megfigyelés, amelyen alapul, továbbá a tesztelés – és itt még nem is a demózásra gondolok, ami csak a sikeres teszteredmények után következhet. Hatalmas témakör, meg sem kísérlem, hogy most kibontsam. Tömören: a jó stratégia megalkotása több komponensből áll, nem megy egyik pillanatról a másikra, sok időt, megfigyelést és befektetett energiát igényel.

Véleményem szerint a jó stratégiának az árfolyammozgások alaptermészetére kell épülnie. Azokra a jellegzetességekre, amelyek biztosan nem változnak meg. Ha mégis, akkor vége lenne a tőzsdének, a forexnek vagy a világnak – és akkor már úgyis mindegy.

Például: hullámok és trendek mindig voltak, vannak, lesznek, mint ahogy kontratrendek, kitörések, letörések, sávozások, manipulációk, hisztériák stb. Bőven van kapaszkodó.

Példának vegyünk egy konkrét stratégiát, amellyel én is dolgozom.

A cikk még nem ért véget, lentebb folytatódik!

Tőzsde vagy forex addig létezik, amíg az árfolyamok hullámzanak, így erre alapozhatunk. A Szörfstratégia kiindulópontja is ez. A szisztéma a hullámok mellett több alapvető komponensre is támaszkodik – a legnagyobb részét ezek az összetevők teszik ki. Az egyik ilyen a „főtrend” irányának a meghatározása. Az adott főtrend irányában kereskedni a legnagyobb piaci előny, olyan, mint folyóban együtt úszni az árral.

Azért tettem idézőjelbe a főtrendet, mert úgy vélem, hogy objektíve nem létezik olyan, hogy fő; illetve csak egy kiragadott időszakon belül létezik. Hogy kinek mi számít főtrendnek vagy uralkodó trendnek, attól függ, ki mekkora időszakot vesz figyelembe. Vannak kereskedők, akik egy perces idősíkokkal dolgoznak, vannak, akik órás, napos, hetes vagy havi periódussokkal. Ahhoz, hogy tisztázzuk egy adott időszak trendjét, tudnunk kell, hogy milyen idősíkon szeretnénk kereskedni. A hozzánk illő időtáv megválasztása fontos.

Ha beazonosítottuk főtrend irányát, akkor a stratégia az emelkedő árfolyam esetén a hullámvölgyek alját célozza meg mint vételi szintet, és a hullámok tetejét, mint célárat. Csökkenő trendben fordítva. Short pozíciót veszünk fel a hullámok csúcsainál, és kiszállunk az esés – feltételezett – végén. Ez egyszerűen hangzik, a gyakorlat persze más, de most csak az elvi hátteret vázoltam.

Stratégiát alkothatunk magunk is, vagy használhatunk más által készítettet. Utóbbi esetben fontos, hogy értsük a mögöttes elképzelést, számunkra is tiszta, logikus és átlátható legyen, tudjunk vele egyetérteni. Ha mindez megvan, akkor sem szabad azonnal valódi pénzzel nekivágni a trédelésnek. Tesztelni és demózni kell egy-két hónapig, hogy megmutassa magát a stratégia. Ha a demózás alatt veszteségesek lennénk, az még nem jelenti azt, hogy a stratégia rossz – de most tételezzük fel, hogy jó szisztémával van dolgunk.

A veszteségnek négy oka lehet.

1. Nem tartjuk be a stratégia szabályait, ergo, nincs is stratégiánk. Még az is ide tartozik, hogy nem kötjük be a jeleket – mindegy, hogy félelemből, vagy mert nem vagyunk gép előtt. Kifogásokat lehet gyártani, de az nem érdekeli a piacot. Ha valaki folyton lemarad a jelről, fel kell tenni a kérdést: miért akar kereskedni, ha nincs rá ideje? A legtöbb munkahelyen sem fizetnek azért, ha nem jár be az ember dolgozni – bár nem vitatom, biztos vannak kivételek.
2. A stratégia a teljesen normális drawdown-ban, azaz visszaesés időszakában van. Ahogy a trendek hullámzanak, úgy az egészséges profitgörbe is hullámzik – persze felfelé. Vannak csúcspontok, és vannak visszaesések, de mégis felfelé halad, mint egy lépcső. Ahol olyan kimutatást látunk – legyen az roboté vagy számlakezelőé –, ahol a profitgörbében nincs hullám, csak felfelé tartó egyenes, attól jobb távol maradni, mert ott előbb-utóbb egy függőleges egyenes jelenik meg, és az meg sem fog állni a nulláig vagy a déli sarkig.
3. A stratégiát magunkra kell szabni. Nem kell megijedni, mert az alapvető mozgásokra épülő rendszereknél nem a lényegi részhez kell hozzányúlni. A jó stratégia enged játékteret, és sok esetben csak akkor lesz valóban a miénk és sikeres, miután magunkra szabtuk. Ezért fontos érteni is, mert csak abban az esetben tudjuk észrevenni, hogy hol igényel igazítást.
4. Változott az adott instrumentum vagy a piac karakterisztikája. Gyakori jelenség, minden változik, a mozgások is. Akár a divat, de a nadrágoknak mindig két szára lesz, a pulóvereknek két ujja és egy nyaka – erre alapozhatunk. Lehet cifrázni és átszabni, de a lényegi rész megmarad. Így van ez a piaci mozgások fő akkordjaival is.

A 4. esetben is ugyanaz a megoldás, mint a 3. pontban. Alkalmazkodni és igazítani kell.

Amikor Gábor sorait olvastam, egyből beugrott hogy – anélkül, hogy az előző években beszéltünk volna akár egyszer is – teljesen azonos véleményt fogalmaztunk meg a stratégiakialakítással és a robotozással kapcsolatban.

Van már szisztémád, stratégiád?

Mindemellett van pár fontos kiegészítésem a fentiekhez. Amikor már úgy érzed, hogy megvan a – szerinted – tuti, pontosan definiálható szisztémád, amely leprogramozható akkor tényleg kiemelten fontos az, hogy vajon hosszútávon is helytáll-e. Lényeges, hogy próbáld ki és alkalmazd azt kézi kereskedéssel! Ha pozitív tapasztalatod lesz vele kapcsolatban, és „inkább profitos vagy vele, mint veszteséges” akkor lehet érdemes a robotosítás irányába elmozdulnod. Addig nem, vagy csak nagyon kivételes esetekben.

Kérlek nézd meg, hogy az alábbi kifogások közül eszedbe jutott-e bármelyik is:

• nincs időm, hogy kipróbáljam a stratégiámat, ezért szeretném automatizálni
• nincs stratégiám, ezért a neten szembe jött egy érdekesebb darab, ezt szeretném egy apró módosítással leprogramoztatni
• baj van az érzelmeimmel a kereskedés közben, úgy érzem hogy ezt kizárólag a robot tudja feloldani
• nincs kedvem és energiám a kézi kereskedéssel bajlódni.

A fenti felsorolásban kiemeltem a kifogásokat. Ha most egy kicsit húsba vágónak érzed a mondandómat, akkor az azért van, mert esetlegesen Te is érzed: szeretnéd, hogy a stratégia automatizálása megoldja a problémáidat. Azaz csak szeretnéd, de nem tudod. A kettő között óriási a szakadék. Természetesen mindenkinek vannak kétségei; azonban aközött, hogy van néhány kétségem vagy aközött hogy csak kétségeim vannak – egyértelműen különbséget szükséges tenned. Reálisan!

Mennyire tesztelted le és próbáltad ki alaposan a meglévő stratégiádat?

A tesztelés kapcsán sok esetben nem csak a gépi visszatesztelés, hanem a chartokon visszamenőleges elemzés is nagyon sokat jelenthet. Azaz nem lehet kifogás, hogy nincs még robotosítva a stratégiád; a beszálló jeleidet, de sokszor még a menedzselést is elemezned kell tudnod a múltra nézve. Hogy ezt a charton való tekergetéssel, vagy a már előzetesen – tudatos, visszatesztelési céllal – létrehozott robottal teszed, az másodlagos kérdés. A cél legyen tiszta: egy robot önállóan sosem fogja feloldani azokat a problémáidat, amelyek a stratégia helytelen kialakítása vagy alkalmazása kapcsán Te sem tudtál feloldani.

A gépies visszatesztelés mechanikájában az egyik legnehezebb dolog például az, hogy mikor és hogyan hagyj ki kereskedési szakaszokat. Részletesebben írtam erről egy korábbi cikksorozatomban. Ezeket itt olvashatod el: első rész, második rész, harmadik rész.

Kész stratégiák és robotok

Amennyiben már kész stratégiát vagy robotot szeretnél alkalmazni, valóban elengedhetetlen hogy átlásd a mögöttes stratégiát, lásd az ok-okozati összefüggéseket. Enélkül nem leszel tartósan nyereséges. Tudom, hogy jó lenne ennek ellenkezőjét megtapasztalni, de nem lehetsz egyszerre aktív (kereskedő) és passzív (befektető) szereplője a piacnak. Szükségszerű, hogy szerepet válassz. Arról, hogy milyen stratégiatípusok léteznek és a robotok világáról ebben a cikkemben olvashatsz még többet.

Ha úgy látod, hogy a környezetedben másoknak is hasznosak lehetnek ezek az információk, oszd meg velük ezt a cikket!