Az összetett programok általános jellemzői

Nincs egyetlen formális jellemző, ami megkülönböztetné a szokásos és összetett programokat. Általánosságban elmondható, hogy a komplex programok pozitív módon különböznek az eszközök mennyisége és az információ feldolgozása alapján. A komplex programokat szinte csak az előnyös tulajdonságaikkal lehet jellemezni.

A programvégrehajtás rendje

A fő szabály az, hogy egy szokásos program kódját a különleges start() függvény tartalmazza, és azt az ügyfélterminál indítja el végrehajtásra. A legtöbb esetben a start() végrehajtási ideje lényegesen rövidebb mit a tickek közti távolság. Ez azt jelenti, hogy az idő legnagyobb részében a program vár egy tick érkezésére. Ezt a folyamatot a működés-szünet arányával jellemezhetjük. A start() Т1 végrehajtási ideje a 10-100 milliszekundum tartományban van, és a tickek közti Т2 idő átlag 5 másodperc. Így, az EA szünet/működés aránya elérheti a Т2/Т1=1000-et vagy többet (lásd 159. ábrát). Ezért azt kell mondani, hogy egy szokásos EA hatásos működési kapacitása az egész idő 0,1 százaléka, az idő többi részében nem működik.

159. ábra. A start() függvény szakaszos és ciklikus végrehajtása közötti különbség.

Van egy módszer, amellyel lényegesen növelni lehet a program hatékonyságát, miközben csökkentjük a működés/szünet arányát. Ezt egy olyan algoritmussal valósítjuk meg, amely szerint a fő kódot (végtelenül) sok alkalom hajtjuk végre a start() végrehajtás alatt (ez csak EA-ban és scriptekben megengedett). A példát az összehurkolt start() függvényről lent láthatjuk:

//--------------------------------------------------------------------
start() // Special function start()
 {
 while(!IsStopped()) // Until user.. 
 { // ..stops execution of the program
 RefreshRates(); // Data renewal
 //......................The main code of the program is specified here
 Sleep(5); // Short pause
 }
 return; // Control is returned to the terminal
 }
//--------------------------------------------------------------------

Az egész kódot a "while” ciklusoperátor testben helyezzük el, és az egyetlen mód, hogy kilépjünk a ciklusból, az ügyféltermináltól kapott parancs, hogy fejezze be a programvégrehajtást. Ha a start() függvényt (amire a bemutatott megoldást fölépítettük) egyszer elindítjuk, az végtelen sokáig fog működni, és az ügyfélterminálra a vezérlést csak akkor fogja visszaküldeni, amikor a felhasználó kézzel leválasztja az EA-t az ablakról, vagy néhány másik feltétel teljesül (lásd: Special Functions).

A start() függvényben a ciklus végrehajtása folyamatosan fut, ezért nincs olyan időszak, amikor a program tick váró üzemmódban van (lásd: 159. ábrát), ezzel az eljárással a működés/szünet  aránya egyenlő 1-gyel. Azt a start() függvényt, ami az ismertetett elven alapul, csak egyszer indítjuk el az ügyfélterminálban. Ezért az információ frissítéséhez (a piaci folyamatok követéséhez) minden ciklusban kötelező használni a RefreshRates() függvényt. Azért, hogy elkerüljük a rendszer túlterhelését, minden ciklus végén rövid szünetet kell beiktatni.

A ciklikus programok fejlesztése során sok figyelmet igényel az algoritmus megkomponálása. Például, egy kritikus hiba esetén a szokásos program megszakítja a start() függvény végrehajtását és a vezérlés visszatér az ügyfélterminálhoz. Egy ciklikus program a vezérlést folyamatosan magánál tartja és minden lehetséges eseményre reagálnia kell, így a kereskedelem tiltására is. De a kereskedés ideiglenes tiltása nem gátolja a program végrehajtását. A működésének egész időszak alatt a programnak az elérhető információ egészét fel kell dolgoznia, a felhasználó beleavatkozásait is beleértve. Általában, egy ilyen program sokkal hatékonyabb egy szokásos programmal összehasonlítva.

Az elérhető eszközök

A ciklikus programok használatának csak akkor van értelme, ha a programvégrehajtás folytonosságát valóban kihasználjuk. Például egy ilyen program kontrolálhatja a kereskedő utasításait. A grafikus objektumok koordinátáinak a módosítását, vagy másik programok (scriptek és indikátorok) csatolását használhatjuk a beavatkozásra.

Egy egyszerű program néhány eseményre reagálhat (beleértve a felhasználó beavatkozását) és a különleges start() függvény végrehajtása főszabályként a legközelebbi ticknél indul. Azonban egy ciklikus program azonnal fel tud dolgozni minden eseményt (!). Ebben az esetben az események feldolgozásának késleltetése rövidebb, mint a start() függvény egy ciklusának a végrehajtási ideje (majdnem mindig kevesebb, mint 10-100 ms).

Egy összetett programban arra használhatjuk a grafikus objektumokat, hogy bemutassuk a megbízások jellemző értékeit. Például minden típusú megbízást zöld vonallal jelölünk a charton, míg a stop értékeket piros vonalakkal. Ha egyidejűleg több megbízás van a képernyőn eléggé nehéz megkülönböztetni, hogy valamely vonal melyik megbízáshoz tartozik. De ha ezeknek a grafikus objektumoknak minden megbízás esetében különböző színt és/vagy vonalstílust adunk sokkal könnyebben eligazodunk a megbízások és stopszintjeik között.

Továbbá ezen objektumok koordinátáinak (kézzel történő) megváltoztatását a megbízás módosítására irányuló utasításként használhatjuk a programban. Például ha a felhasználó elmozdít fölfelé egy olyan vízszintes vonalat, ami egy függőben levő megbízást jelképez, ennek következtében a program küldhet a szerverre egy olyan kereskedelmi kérést, amelyben módosítja a megbízást (az előre beállított nyitó árat növeli az új értékre) (az azonnali végrehajtás miatt az összehurkolt program használata elengedhetetlen). Így egy összetett programmal lehetővé tehetjük a kereskedés egérrel történő végrehajtását.

Az összetett programokban olyan függvényeket is használhatunk, melyekkel külön-külön módosíthatjuk a stop megbízásokat vagy a függő megbízások nyitó árát. Ezekkel a függvényekkel létrehozhatunk a megbízást jelölő vonal közelében egy grafikus objektumot, például egy nyilat, amellyel jelezzük, hogy a függvény végrehajtása folyamatban van.

Grafikus objektumok segítségével megtervezheted a kereskedés menetét. Például, ha az aktuális ártól egy bizonyos távolságra elhelyezel egy „Pivot” jelet ezzel tájékoztatod a programot, hogy be kell zárni a megbízást és nyitni kell egy ellentétest, amikor a piaci ár a megadott szintet eléri. Hasonló módon módosíthatod a programban a limit szintet, a záró árat stb… Olyan grafikus objektumok használata, amelyek megjelenítik egy program beállításait, növelik a kereskedő tájékozottságát a jelenlegi és a megtervezett eseményekről.

Az eseményekkel kapcsolatos hangjelzéseket az összetett programokban szintén használhatunk. A hangjelzések használata a programban lehetővé teszik a kereskedőnek, hogy otthagyja a PC-t és a különböző hangjelzések alapján tájékozódjon az eseményekről (dallamok, lejátszott szöveg.. stb.).

A kereskedés hatékonysága nagyban függ a fontos gazdasági és politikai bejelentések időpontjának ismeretétől. A legtöbb bróker ellátja a kereskedőket a következő héten várható bejelentések időpontjának és a hírek jelentőségének listájával. A közelgő eseményekkel kapcsolatos információt egy fájlba írhatjuk. A működése során a program kiolvashatja az információt a fájlból és a közelgő esemény fontosságától függően különböző kereskedelmi forgatókönyveket hajthat végre. Például a program a függőben levő megbízásokat törölheti a fontos bejelentések előtt, a program befejezheti a kereskedést, módosíthatja a megbízások stop szintjeit stb. - bezárhat minden nyitott megbízást miközben előzetesen tájékoztatja a kereskedőt.

A műveletek automatizált és kézi végrehajtása

Egy összetett programot az események feldolgozásának összetettebb algoritmusa jellemez. Különösen ez a fajta program feltételezi, hogy a kereskedő valamilyen módon beavatkozik a kereskedés folyamatába. Például ha a kereskedési stratégia csak egy megbízást enged meg és a kereskedő nyit még egy megbízást, egy összetett program miután észleli ezt a fajta eseményt, elindítja egy olyan algoritmus végrehajtását, amely kezeli ezt a helyzetet. A program először a jogosulatlan beavatkozásról figyelmeztetheti a kereskedőt, és javasolhatja, hogy törölje ezt a rendellenes megbízást. Ha ez nem történik meg, a program (a beállításoktól függően) törölni tudja a rendellenes megbízást, vagy ki tud lépni az automatizált kereskedési módból, amiről előbb tájékoztatja a kereskedőt.

Ha egy program végrehajtását olyan esetben indítjuk, amikor már több nyitott vagy függő megbízásunk van, a beállításoktól függően különböző műveleteket hajthat végre. Például a program a kereskedő jóváhagyása nélkül bezárhat minden ellentétes megbízást. Ha a kereskedési stratégia nem engedi meg a függőben levő megbízásokat, meghatározott szempontok alapján törölheti ezeket – először a piaci árhoz a legközelebbit, aztán a legnagyobbat, stb.

Ha a kereskedő a stratégiája alapján beállítja a kötésméretet és a megbízások beállítandó stop szintjeit, a program (a piaci események folytonos felügyelete mellett) javaslatot tehet a kereskedőnek az automatizált kereskedő mód aktiválására, és ha a kereskedő ezzel egyetért, grafikus objektumok segítségével kiválaszthatja a végrehajtandó kereskedési forgatókönyvet.

Minden kereskedőnek megvan a saját kereskedési preferenciája. Néhány kereskedő csak automatizált kereskedést fojtat, míg mások a fél-automatizáltat, megint mások jobban szeretik a kézi módot. Egy helyesen tervezett programnak ki kell elégítenie minden követelményt, minden felhasználási módnak beállíthatónak kell lennie. Például a program kézi üzemmódban tanácsokat adhat – szöveges információt nyújthat, valamint grafikus objektumok segítségével jelezheti a trend irányt, mutathatja a támasz szinteket stb. A program kérhet engedélyt a kereskedőtől a megbízás nyitása előtt, javaslatot tehet a kereskedőnek a kézi beavatkozásra (például a kézi stop módosításra) ha félautomata módban működik. Abban az esetben, ha a program mindenféle beavatkozás nélkül automatizált módban működik, bizonyos események bekövetkezésekor átválthat félautomata vagy kézi üzemmódra.